Tatabnya a Vrtes s Gerecse hegysg kztti vlgyben 14 km hosszsgban hzodik s 94 ngyzetkilomteren terl el. Lakinak szma 73,5 ezer.
A tgabb trsg gazdasgfejldsben a bnyszkods s az ehhez kapcsold ipargak megtelepedse jelentette a "jvt" - tbb mint szz ven t. A sznbnyszat fokozatos leplse a gazdasgszerkezet gykeres talaktst, j gazatok megjelenst tette szksgess: az (orszgban az els) ipari park ltrehozsval erre a kilencvenes vek kzeptl nylt lehetsg. Tatabnyt a befektetk szmra a fvroshoz val kzelsge teszi mindenek eltt vonzv.
Tatabnya most Budapest kzelsgn tlmutat, j lehetsgek kapujban ll: elfogadtk a teleplsszerkezeti tervet, ami a vrosrendezs j fejezeteit nyitja meg a lakvezetek s a teleplskzpont szmra. Ersdhetnek a megyeszkhely, a kzp-dunntli rgi egyik jelents vrosnak ellt s szolgltat funkcii, regionlis szint feladatai. Statisztikailag is igazolhatan krvonalazdik a tatabnyai teleplsegyttes - Tatabnya kzponttal s Tata, Oroszlny trskzponttal valamint Baj, Bokod, Kecskd, Krnye, Szrliget, Vrgesztes, Vrtessoml, Vrtesszls s Vrtestolna - egymsra hat fejldse, az intenzv(ebb) terletfelhasznls, ersdik a fukcionlis kapcsolatok jellege.
Demogrfia
Megye: |
Komrom-Esztergom |
Szkhelye: |
Tatabnya |
Lakos: |
310.900 f |
Vroslakk: |
193.300 f |
Terlet: |
2251 km² |
Nk: |
160.300 f |
Frfiak: |
150.600 f |
Gazdasg
A magyarorszgi rgik kztti klnbsgeket hrom fejlettsgi szinten kifejezve, gazdasgi fejlettsgk, trsadalmi helyzetk, valamint urbanizltsguk alapjn a trkpen lthat rgicsoportok klnthetek el. A trkp egyrtelmen elklnti az n. Bcs-Budapest tengelyt az orszg tbbi rsztl.
Komrom-Esztergom megye, Tatabnya szkhellyel a Kzp-Dunntli rgi rszeknt orszgos viszonylatban a fejlett terletek kz tartozik.
Nyugat- s Kzp-Dunntl kiugr az egy lakosra jut brutt nemzeti termk utbbi t ves alakulsban is (213,6, illetve 230,2%). Klnsen ersen mutatkozik meg a gazdasg nagytrsgi tagoltsga a klfldi mkdtke-beruhzsok – a gazdasgfejlds jelenleg f kataliztora – terleti megoszlsa alapjn, amelyek orszgos tkellomnynak 1998-ban ngytdt e kt rgiban s a Kzponti rgiban jegyeztk.
Forrs: www.vertescenter.hu
|